Hazánkban a folyadékhűtő berendezések telepítésével, üzemeltetésével, javításával és karbantartásával igen kevesen foglalkoznak. Ez azért van, mert főleg irodaházakban, bevásárlóközpontokban vagy ipari létesítményekben találjuk meg ezt a technológiát, nem pedig a háztartásokban.
Miért van ez így? A válasz rendkívül egyszerű: csak akkor éri meg ilyen folyadékhűtő rendszert üzemeltetni, ha sok (több tíz, vagy akár több száz) beltéri egység van telepítve az ingatlanban. Ugyanis a folyadékhűtő, mint ahogyan az a nevében is szerepel, a hűtőközegével (klímagázával) folyadékot hűt vagy fűt. Ez a folyadék innentől kezdve úgy működik, mint egy sima radiátoros rendszerben, csak ezeket a beltéri egységeket fan-coil-oknak nevezzük, és beépített ventillátoraik vannak. Ha csak hűtésre használják, általában a csövek egyszerű vízzel vannak feltöltve, és a nyári szezon után (mivel nincs használva és télen a fagyok szétrepesztenék a folyadékhűtő kültéri egységeit) leengedik a rendszert. Ha azonban fűtésre is, akkor valamilyen fagyálló folyadék, általában glükol alapú kering a csövezésben. Magát a folyamatot nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy vízforralót. Csak itt egy zárt rendszerhez csatlakozik az a tartály, amiben a „vizet forraljuk”. Képzeljünk el egy nagy tartályt, aminek a belsejében a folyadékhűtő réz csövei tekeregnek. Ezekben a csövekben kering a „klímagáz”, és lehűti vagy felmelegíti a folyadékot a funkciójától függően.
És itt kezdődik a probléma. Ha van 100db beltérink és csak az egyiket szeretnénk használni, akkor is mind a 100 beltéri vizét le kell hűtenünk. Nyilván valamennyire szakaszokra lehet osztani a kört, de akkor is feleslegesen pazarolunk energiát. Innentől kezdve világossá válik, hogy akkor éri meg ezt a rendszert alkalmazni, ha szinte az összes helységet hűteni kell. Ezért van az, hogy szállodákban, irodaházakban, gyárakban vannak ezek a rendszerek telepítve és csak igen ritkán lakossági környezetben, akkor is méretes magáningatlanokban.
Maga a folyadékhűtő általában nagyméretű és nehéz, így a letelepítése után nem mozdítható. Ez akkor okoz problémát, ha esetleg valamely fő alkatrészét kell cserélni vagy javítani, mint például a kompresszort. Nem ritkán ezek elérik a 300-600kg tömeget is, így speciális szerszámok és daruskocsi kell a javításhoz.
Ahogyan az a HKVSZ (Hűtő és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége) honlapján is megtalálható, nagyon fontos betartani a szivárgásvizsgálatok rendjét ezeknél a folyadékhűtő berendezéseknél! 3kg-30kg évente 1 alkalommal, 30kg-300kg évente 2 alkalommal és 300kg fölött évente 4 alkalommal. Ez nem csak környezetvédelmi szempontok miatt fontos, de a berendezések hatékonysága és élettartama jelentősen csökken a hűtőközeg hiányakor.
Továbbá nagyon fontos információ, hogy 2015. január 1.-től a törvény szigorúan bünteti azokat a cégeket és magánszemélyeket, akik R22-es hűtőközeggel működő folyadékhűtő berendezéseket használnak! Minden ilyen esetben, ha van rá lehetőség, akkor a gázt le kell cserélni más típusúra, ha ez nem megoldható, akkor magát a készüléket kell cserélni.
Amennyiben szüksége volna egy hozzáértő cég segítségére a folyadékhűtő rendszerével kapcsolatban, keressen minket bizalommal!
Látogasson el honlapunkra: http://klimatechnika.hu/ és lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeink egyikén! Várjuk szeretettel! http://klimatechnika.hu/
